2011.12.13. 01:09
Halványodó
********************************************************
Csak szokásos megszokott attitűd
ez nem hiány.
Valami érzés talán űz belül,
de az silány.
Remény réved végtelenbe most már,
valami végén jár.
Csupán egy gondolat bolyong sután,
és miértjére vár.
Elterelődik, visszajön, rángat,
az elme fáradt.
És ha majd kihúny egyszer a bánat,
hazatalálhat.
Lágy andalító dallam hulláma
lebegtet.
És süppedő szőnyeg lassúzva
temet be.
Halvány érzés mindössze az egész
szinte nincs.
Vakon keresem kijáratot feléd,
de azon bilincs.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://jenomano.blog.hu/api/trackback/id/tr373459288
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.