Nyelvem végighúzom a fogaimon, majd egy pillanatra megnedvesítem a szám. Különösek az ajkaim. Hányan tudhatják nálam jobban, hogy milyenek... Pedig elég közel állnak hozzám. Én meg csak azt tudom, milyen ha máséval összeér, mást érint. Lassan ismerkedünk, finoman, nem akarom elkapkodni az első igaz érintéseket. Vajon akik láttak, tudják hogy az alsó teltebb? Ha teljesen ellazítom nagyon puha, de körvonala feszesebb és keményebb. És rémisztő, hogy ezt eddig nem tudtam. Megint távolodok. Elmerülök valami emlékfoszlányban, pedig nem is lényeges...Kívülről egy kimerevedett őrültnek tűnhetek. Pedig csak magammal ismerkedem. Ráérősen, kis szeletenként, ahogy jól esik.

Felrezzenek, hideg a víz.